Alsópetény a fővárostól 45 km-re, a szlovák határtól pedig 39 km-re elterülő község a Cserhát-hegység nyugati térségében. A település abban a mély völgyben fekszik, ahol a Cserhát pereme szélesre tárja ölét, és ahol a hegyháton már a honfoglalás előtt betelepülésre kínálta magát a táj. Csodálatos természeti adottsággal rendelkező, igazi turista paradicsom. Védett növény és értékes vadállományával, 400 m fölött elhelyezkedő szív alakú tavával számos kül- és belföldi vendéget vonz.

Az alsópetényi római katolikus templom a XV. században épült. Hajóját 1724-ben Jeszenszky István a régi anyagból átépíttette. 1725-ből ismerjük az első jegyzőkönyvet a Szent István király templomról. A falu feletti dombon álló (templomdomb), Szent István királynak szentelt templom szentélye és sekrestyéje boltozott, új teteje van huszártoronnyal, melyben kis harang van. Három oltárát a magyar szent királyok, István, László és Imre képei díszítik. A templomot Jeszenszky Miklós restauráltatta 1703-ban. A hajó még ekkor is síkmennyezetes. Négy ablaka van a templomnak, orgona, szószék, egy régi mellék- és egy új fõoltár áll benne. Ez utóbbit Jeszenszky Antal készíttette, kivel a család Alsópetényben birtokos ága kihalt. 1759-ben már Bacskády Pál a birtokos, aki a diadalív felett olvasható kronosztichon szerint ebben az évben nejével, Hunyady Annával együtt renováltatta a templomot. A felirat szerint ekkor készült a hajó boltozata és a karzat is.

  A WERBŐCZY-EMLÉKMŰ
A település déli részén, magaslaton, a régi temetőben, a templomtól keletre, a harangtorony szomszédságában álló emlékmű. Alépítménye egy régebbi, törtkő falazatú kripta, egyik sarkán oszlop emelkedik; déli homlokzata vakolt. Déli oldalán két, nyugati oldalán egy bejárat található. A kripta déli homlokzata fölött gúla alakú emlékmű, csúcsán gömbbel, oldalán kronosztikonos felirattal, amely szerint az emlékművet özvegy Gyurcsányi Ignácné Blaskovics Terézia állíttatta családi kriptája fölé 1796-ban a település egykori birtokosának, Werbőczy Istvánnak emlékére, aki a hagyomány szerint itt írta a Tripartitumot.

GYURCSÁNYI-PRÓNAY-KASTÉLY
A Nagykastély az épületegyüttes legjelentősebb, építészetileg legértékesebb épülete. Építéstörténeti elemzése ugyanakkor azt mutatja, hogy korántsem volt mindig ilyen szerkezetű ez az épület. A 18. század közepén feltehetőleg a jelenlegi Nagykastély helyén egy szerényebb “L” alaprajzú udvarház állt. Ekkor még biztosan nem épült ki mai formájában a Kiskastély, a majorsági épületek is alig jelentek meg. Majd újabb átépítések következtek, ezek egy része biztosan összefüggött azzal, hogy a Prónay család lett a kastély birtokosa. Már állt a Nagykastély “U” alakú épülettömbje és egy épület a Kiskastély helyén is, bár ez még nem a mai négyzetes alaprajzot mutatja. Ugyanakkor a 20. századi állapotoktól lényegesen megkülönböztette ezt a helyzetet a majorsági épületek jelentős kiterjedése. Ezek az épületek mintegy körbevették a Nagykastély mögötti udvart, egységes építészeti megoldást létrehozva. A Prónay család építő tevékenységének eredményeképpen jött létre a 19. század végén az az építészeti forma, ami ma is jellemzi a kastélyegyüttest.

Az Andreánszky-kastély Alsópetény szélén található. A kastély Hild József kúriáinak stílusában épült, egyszintes, palával fedett klasszicista épület. A kastély egykori birtokosa Somogyi Antal, a jászok kapitánya volt. A 18. század második felében a Somogyi család birtokát és a hozzá tartozó kastélyt Andreánszky Sándor vásárolta meg. Később báró Andreánszky István nyugalmazott államtitkáré lett. A kastély utolsó tulajdonosa báró Andreánszky Gábor (1845–1908) volt országgyűlési képviselő, világhírű paleobotanikus, az MTA levelező tagja volt. A falu szélén álló egykori Andreánszky-kúria az idők folyamán elpusztult, a kastélyhoz tartozó park azonban – bár elhanyagolt állapotú – fennmaradt, és korábban természetvédelmi terület volt, jelenleg helyi védettség alatt áll. Az egykori, elpusztult épületet korabeli feljegyzések és egy fotó alapján jelenlegi tulajdonosai teljesen újjáépítették.